Hejőkeresztúr 1079 fős lakosságával kisközségnek számít. A település területe 10,28 km2,ennek megfelelően a népsűrűség 111 fő/km2. A település népességszámának XX. századi alakulására - mint az országban máshol is - a világháborúk, a mezőgazdaság átalakulása és a szocialista iparosítás voltak a legnagyobb hatással. Az I. világháború hatását mutatja egy kisebb visszaesés a népességszámban - a háborúban részt vett 220 katonából 29-en haltak hősi halált. A II. világháborút megelőzően dinamikus növekedésnek indult a település, amit egy újabb háborús hullámvölgy követett.
Az ismételt gyarapodás a '70-es években kisebb mértékű emelkedést mutatott, ami az ipari centrumok és környékük elszívó hatásával magyarázható. A jobb munkalehetőségek reményében sokan települtek be a fejlettebb városokba. Ez a tendencia a lakosság vallási összetétele szerint különbségeket mutat. Miskolc, Kazincbarcika és Tiszaújváros elszippantotta a görög katolikus fiatalok nagy részét, míg a római katolikusok és reformátusok a településen maradtak. Az egykori görög katolikus többség már a múlté. Míg 1939-ben többségben voltak a görög katolikusok a római katolikusokkal szemben (394 fő gör. kat., 325 fő római kat., 39 fő református és 11 fő zsidó ), addig a jelenlegi megoszlás már a római katolikusok fölényét mutatja: 500-550 fő római katolikus; 400 fő görög katolikus és 200 fő református. Görög katolikus keresztelés 2-3 van egy évben az 5-6 temetéssel szemben.
A '90-es években újabb lassú növekedés figyelhető meg. Igaz, hogy az élveszületések és halálozások különbsége -2 - tehát csekély mértékű természetes fogyásról beszélhetünk - viszont a vándorlási egyenleg már pozitív képet mutat. A magas bejelentkezési arányba a falun belüli mozgások is beletartoznak, de az utóbbi években a városlakók kiköltözése is megfigyelhető. Sokan választják a kertvárosi lakótelepek helyett a közeli falvak békés nyugalmát, és Hejőkeresztúr ebből a szempontból nagyon ideális helyen fekszik. Szinte kilométerre pontosan egyforma távolságra helyezkedik el Miskolctól, Tiszaújvárostól és Mezőcsáttól. Ez nagyban megkönnyíti az ingázók helyzetét. A község másik sarkalatos pontja a bányató, amely télen és nyáron is számos kikapcsolódási lehetőséget nyújt. Egyre növekszik azon lakosok száma, akik itt vásárolnak hétvégi házat maguknak. Így összességében Hejőkeresztúr a növekvő települések közé sorolható: 1960-96 között +17,9%-os változás figyelhető meg a népességszám alakulásában.
A korstruktúra kedvező: a megyei és az országos átlagot meghaladó a fiatalok (25,4%) és alacsonyabb a nyugdíjasok aránya (17,1%). Megfigyelhető, hogy a fiatalok és idősek létszáma nem nagyon ingadozik. Az aktív korú lakosság körében viszont kisebb növekedés tapasztalható, arányuk 57,5%.
A Sajó-Hernád sík térségére jellemző iskolai végzettségre vonatkozó adatok alapján a középfokú végzettséggel rendelkezők aránya 24,6%, amely ugyan alacsonyabb a megyei és az országos átlagnál, viszont a községek közötti összehasonlításban jó helyen áll ez a körzet. A felsőfokú végzettségűek aránya: 3,2%.
A regisztrált munkanélküliek száma viszonylag alacsony: kb 55 fő a 656 fős aktív korú lakosságból, ami alapján kis mértékű munkanélküliségről beszélhetünk a községben. A jövedelempótló támogatás megszűntével a kiesetteknek bérpótló támogatást folyósít az önkormányzat - ez kb.40 főt érint. Mivel ez a fajta támogatás legalább 30 napos munkavégzéshez van kötve, a község igyekszik maximális mennyiségű közhasznú munkát kiosztani az érintettek között. Ilyen munka például a kaszálás, patakmeder tisztítás stb. Évente 4-5 emberen lehet ilyen módon segíteni. A munkanélküliek között elsősorban '60-as születésűeket és szakképzetleneket lehet találni, a fiatalabbak ha csak rövid időre is, de könnyebben találnak állást.