Keresés
Menü
Joomla Slide Menu by DART Creations
Közérdekű

Ma 2018. szeptember 26., szerda, Jusztina napja van. Holnap Adalbert napja lesz.

AJÁNLATTÉTELI FELHÍVÁS ÉS

 KÖZBESZERZÉSI DOKUMENTUMOK

 „Konyha és étterem építése Hejőkeresztúron”

Itt intézheti ügyeit elektronikusan. 

ÖNKORMÁNYZATI
HIVATALI PORTÁL

 

A B.-A.-Z. megyei síkvidék három részre tagolható: a Harangod, Borsodi Mezőség és Sajó-Hernád sík nevezetű tájegységekre. Hejőkeresztúr a Sajó és Hernád folyók alacsony, völgyközi hátakkal tagolt hordalékkúp síkjai által határolt területén található. A kistáj területe 600 km2. Alacsony, 90-160 méteres tengerszint feletti magasság jellemzi. Felszíne enyhén hullámos a hegyvidék felől lefutó folyók és patakok teraszaival, régi medermaradványokkal, kisebb foltokban futóhomok formákkal (Mezőcsát) és antropogén eredetű tavakkal (Mályi és Nyéki tórendszer).

 

A tájegység éghajlata mérsékelten meleg és száraz; az északi és déli részek között az éghajlati tényezők hatása eltérő.

 

Vízrajzát a két nagyobb folyó és számos patak alakítja, melyek vízhozama meglehetősen ingadozó. A csapadék mennyisége 550-600 mm évente. A terület állóvizeit 15 ha-os kis, természetes tavak, valamint 200 ha kiterjedésben Nyékládháza és környékén a kavicsbányászat következtében kialakult, idegenforgalmilag is hasznosítható bányatavak alkotják. A felszíni vízkészletek kihasználtsága 20%-os, a felszín alattiaké 40%-os.

 

Hejőkeresztúr - mint neve is mutatja- a Hejő patak mentén helyezkedik el. A Hejő-Szarda övcsatornát ingadozó vízjárása miatt kevésbé tudják hasznosítani, azonban a község határában három bányató is található. A Mezőcsáti út melletti vizisi bányató, az önkormányzati tulajdonú horgásztó, a 250 hektáros Debreceni-tó,  amelyik a 2000. évi vízminősítések alapján az egyedüli olyan állóvíz a térségben, kiváló értékelést kapott. A tó tisztasága mindig kiemelkedőnek számított, amely részben a kavicsbányászásnak, részben pedig annak is köszönhető, hogy a tó közvetlen közelében nincs lakóterület, így nem veszélyezteti a tó élővilágát sem a lakossági szennyvíz, sem egyéb ipari hulladék. Az önkormányzat tulajdonában lévő "Vasúti tó" intenzív horgászvíz szerepét tölti be.

 

A folyók öntésein csernozjom típusú talaj a jellemző, ezenkívül 30%-ban réti öntéstalaj és 12%-ban magasabb szervesanyag tartalmú réti talaj található. A kistáj alsó harmadában - így Hejőkeresztúr környékén is - a csernozjom talajtípus az uralkodó. Az alföldi mészlepedékes csernozjom talaj a III. és IV. talajminőségi osztályba tartozik, így a területen ez a legjobb minőségű talajtípus. A térség több része rendelkezik nagy mennyiségű kavicskészletekkel.

 

A kistáj területi megoszlása a következő: 76,7% szántó, 7,2% gyep, 3,1% erdő és 8,1% belterület. Csekély mértékben ültetvények is előfordulnak. A szántóföldek magas arányának és a jó minőségű talajnak is köszönhető, hogy ez a rész az ország egyik legkiválóbb gabonatermő területe. Az erdős térségek kiterjedtsége kicsi, ezek nagy része ráadásul védelmi funkciókat lát el. Elsősorban a Tisza árövezetében, de Dél-Borsodban is telepítettek mezővédő erdősávokat, fasorokat, amelyek mikrokörnyezetükben kedvezően befolyásolják a terméshozamokat.

 

Jelenleg az 1015 hektáros területből 680 hektárt tesz ki a mezőgazdasági terület, amelynek a térségben magasnak számító aranykorona értéke van. Ennek is köszönhető, hogy a szántóföldek aránya még mindig a legnagyobb részét teszi ki a hasznosított területeknek. A másik jelentős egységet a művelés alól kivont kavicsbányászati célokra felhasznált terület képezi.

 
Rendezési terv

 

Cheap cialis 10mg online with overnight. Buy brand cialis 20mg online without rx.