Keresés
Menü
Joomla Slide Menu by DART Creations

 Helyi Esélyegyenlőségi Program

 

2013-2018

2018-2023

2023-2028

2020.09.30. felülvizsgálat 

 

Ma 2024. március 19., kedd, József és Bánk napja van. Holnap Klaudia napja lesz.

AJÁNLATTÉTELI FELHÍVÁS és

 KÖZBESZERZÉSI DOKUMENTUMOK

 „Konyha és étterem építése Hejőkeresztúron”


>> Tájékoztató az e-ügyintézésről <<

A kulturális örökség jelentős részét képezi a török pusztítás után parlagon heverő területek benépesítésében szerepet játszó ruszin nép kultúrájának fennmaradt emlékei. Az üres portákra a helyi földbirtokosok - Hejőkeresztúrban a pálos barátok rendje - elsősorban a háborús eseményektől nem szenvedő, sűrűn lakott északi régiókból toboroztak új lakókat. A levéltári iratok alapján 1729-re tehető az első ruszin csoportok érkezése Hejőkeresztúr területére. Ezt követően azonban kisebb mértékű kivándorlás is megfigyelhető volt - 1751-ben és 1763-ban a nagy-bácskai Keresztúrba és Kucorára költözött néhány család többek között Hejőkeresztúrból is.
Kultúrájuk jellegzetességeire egy 1769-ből származó latin nyelvű okmány ad felvilágosítást: viszonylag csekély számú egyházi értelmiség mellett földművelők, pásztorok alkották a szinte egységesen görög katolikus ruszin társadalmat. A mai magyar görög katolikus lakosság - legnagyobb részben - ruszin eredetű. Mivel sok helyen a magyar Felföldön együtt éltek a tótokkal, gyakran tekintették őket és a nyelvüket tótnak. ők maguk sosem tartották szlováknak magukat, tulajdonképpen egy közép-szláv népről van szó. Templomuk zsindelytetős fatemplom volt, amely leégett, viszont a hívek segítségével építettek egy új kőtemplomot. Az elmondások alapján a tabernákulum ajtaja csodával határos módon a tűz után is épen maradt, így ezt beépítették az új templomba. Az egyházi épület kertjét szintén a hívek művelik meg. Szalmatetős, kényelmes házaik általában hálóteremből és konyhából álltak. Jellegzetesen fából építkeztek, de Hejőkeresztúrban a kis számú erdős terület miatt ez nem volt jellemző.



Ma a ruszinok Kárpátalján és Kelet-Szlovákiában alkotnak nagyjából összefüggő területet. Létszámuk olyan 800 000-re tehető, mégsem rendelkeznek független államisággal és politikai autonómiával sem. Felsővízköz (Svidnik) kisvárosban kerül évente megrendezésre a Kárpát-Ukrán Kultúra Fesztiválja, amely az amatőr kulturális csoportok legmagasabb színvonalú bemutatója. A két napos fesztiválon kb. 200 amatőr vesz részt valamennyi ruszin településről. A szabadtéri színpadokon folyó programokba bárki bekapcsolódhat. Rendeznek itt disznótort, lakodalmat, beülhetünk a fonóba, játszathatunk népi hangszereken, énekelhetünk és táncolhatunk. A rendezvényt már Hejőkeresztúri érdeklődők is meglátogatták.
Ezek a rendezvények is bizonyítják, hogy ennél a felekezetnél sok teret engednek a népi vallásosság megnyilvánulási formáinak. A sok ünnep, a hosszú böjtök, az egyházi énekek dallamai, a máriapócsi és ungvári búcsújárás mind egyéni vonásként tűnik fel. Az anyagi kultúra nyomait a régi házak vakolatdíszében, a két utcai ablak közé beépített Szűzanya-szoborban, a házban tartott máriapócsi kegyképmásolatokban és az étolaj fokozott használatában lelhetjük fel.
Az egyik legősibb ruszin szokás a Dohaja-járás, amely már sok faluban feledésbe merült. Hejőkeresztúrban a közel múltban megpróbálták feléleszteni ezt a hagyományt. Húsvét vasárnapján a görög katolikus istentiszetelet után indul meg a 18 éves kor alatti lányok ,,körtánca". Félkörben, kézen fogva, U-alakban táncolva, visszafelé pedig már párban járják végig a falut, miközben ezt a dalt éneklik: ,, Magyar lányok szépen fújják / Mikor ezt a táncot járják / Járjad, járjad te szép hajdú / Hadd csörögjön a sarkantyú…" A faluban nagy érdeklődés kísérte az eseményt, bár sokak számára nem volt jelentése ennek a régi szokásnak.
A letelepedett ruszinok az évek során elmagyarosodtak, a valamikori ruszin beszéd eltűnt. A változás természetes velejárója annak, ha egy náció szórványként kerül egy nagyobb lélekszámú, más nyelvű, más kultúrájú közegbe. Az 1880-as évek elején készült felmérés szerint a XVIII. század folyamán beköltözött ruszinság a XIX. század első felétől fokozatosan felhagyott kétnyelvűségével és az 1870-es években a legtöbb helyen már egymás között is magyarul kommunikáltak. A görög katolikus egyház konzerválta még egy ideig a nyelvet, de leginkább a szakrális nemzetiségi kultúrát. Az I. világháború után már a misét is magyar nyelven végzik, így lassan elfelejtődtek az egyházi szláv nyelvű énekek is, ami szintén elősegítette az anyanyelv elhagyását. Észak-Magyarországon a ruszinság mint nemzeti hovatartozás a legfiatalabb generációknál nincs meg. Viszont mint a görög katolikus vallás vallási megjelölése még létezik, de itt is halványodnak az ismeretek. 2004 ősze óta a faluban Ruszin Kisebbségi Önkormányzat működik.

 
Rendezési terv

 

Közérdekű

Cheap cialis 10mg online with overnight. Buy brand cialis 20mg online without rx.