Keresés
Menü
Joomla Slide Menu by DART Creations
Közérdekű

Ma 2018. július 19., csütörtök, Emília napja van. Holnap Illés napja lesz.

AJÁNLATTÉTELI FELHÍVÁS ÉS

 KÖZBESZERZÉSI DOKUMENTUMOK

 „Konyha és étterem építése Hejőkeresztúron”

Itt intézheti ügyeit elektronikusan. 

ÖNKORMÁNYZATI
HIVATALI PORTÁL

Az alföldperemi hordaléksíkságok és a teraszos folyóvölgyek már a korai feudalizmusban a földművelés színterei voltak. Kezdetben a parlagoló vagy a szántó-legelőváltó módszert alkalmazták, majd a XII. és XIII. század fordulóján elterjedt a két-háromnyomásos gazdálkodás. A Borsodi Mezőség, a Sajó és Hernád alföldi völgykapuja és Harangod térsége jelenleg is elsősorban a szántóföldi gazdálkodás és az állattenyésztés területe. Ezen a területen a szántóföldek nagy kiterjedtsége miatt a búzatermelés táj- és életformáló jelentőségű. A szántóföldi gazdálkodásban a tradicionális búza, rozs, árpa mellett az új növényi kultúrák is megjelentek, mint a kukorica, burgonya, dohány.
Az 1985 és 1994 közötti időszakban a vetésszerkezet alakulásában nincs egyértelmű változás, ez is inkább az alkalmi piacjövedelmezőségi hatások következménye, mint a határozott szerkezeti törekvéseké. A gabonafélék kimagasló szerepe megmaradt - vetésterületi részesedésük még mindig 60% felett van. A gabonaféléken belül a búza részesedése a meghatározó - az említett időszak alatt 36,2-ről 42,3%-ra nőtt a kukorica rovására. A szálastakarmányok (silókukorica, lucerna) aránya szintén csökkent. Ezek a változások az állatállomány folyamatos csökkenésével magyarázhatók. Az ipari növények közül a napraforgó bővülése számottevő. Mindezt az árbevételek is tükrözik: a gabonafélékből származó bevétel 70-75% körüli, a napraforgó pedig a bevételek 11-13%-át teszi ki. Időközben megszűnt a nagyüzemi zöldségtermesztés. Gyümölcsök közül elsősorban alma, körte, meggy, cseresznye telepítésére lenne lehetőség.
A térségre az állatállomány folyamatos csökkenése jellemző - 1936 és 1994 között 64%-os csökkenés számszerűsíthető. Az állatsűrűségi mutatók alapján ez a körzet 1994-ig az első helyen szerepelt, azonban az állománycsökkenésnek köszönhetően visszacsúszott az ötödik helyre. A szarvasmarhatartás még mindig meghatározó, de mind a szarvasmarhák, mind a juhok, sertések száma csökkent. Növekedés a baromfiféléknél és a lovaknál figyelhető meg. Az állattartás szerkezetét tekintve különbség mutatható ki a nagy- és kisgazdaságok között. A nagygazdaságok szerepe már csak a szarvasmarha- és juhtartásban meghatározó, míg a kisgazdaságok részesedése minden állatfajnál kimutatható. Ezeknél a nagytestű állatok száma a ló kivételével csökkent, viszont a baromfiféléknél szerény mértékű növekedés tapasztalható.
Az árbevétel szerkezete is megváltozott: A szarvasmarhatartásból származó bevétel emelkedett - 1994-ben 76,9% volt, amelynek 80%-át a tejtermelés teszi ki, míg a vágómarhákból való részesedés csökkent. A vágóállatokból származó bevétel csökkenő tendenciát mutat, viszont említésre méltó még a tojásértékesítésből származó haszon.
A körzetre a megyei átlaghoz képest nem jellemző az intenzív gazdálkodás. A munkabér a megyei átlaghoz közelít, de alacsonyabb az országosnál. A bruttó jövedelem egy főre és egy hektár mezőgazdasági területre vetítve egyaránt meghaladja a megyei átlagot, így a körzet agrártermelőit jól alkalmazkodónak tekinthetjük. A gazdálkodás ugyan veszteségesnek tekinthető, de a veszteség mértéke lényegesen kisebb a megyei átlagnál.
Hejőkeresztúrban a mezőgazdaságban dolgozók aránya mindig jelentős volt. A század elejéhez képest, amikor a kereső népességnek majdnem 90%-a a mezőgazdaságban dolgozott az arányok megváltoztak 1960-ra. Ekkor a mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya 40% körüli volt, és szinte megegyezett az iparban foglalkoztatottak arányával. Az iparosítási korszak után és a tercier szektor virágzásának idején ezek az arányok tovább változtak.
Megnőtt a vállalkozások száma - 2000-ben Hejőkeresztúrban 42 vállalkozást tartottak nyilván - azonban a lakosság jelentős részének még mindig a mezőgazdasági tevékenység jelent megélhetési lehetőséget. Az öt mezőgazdasági kistermelőből négy állattartással foglalkozik. A szántóföldi területek viszont elsősorban egyéni vállalkozók és őstermelők tulajdonában van, hiszen ők vehetnek igénybe bizonyos adókedvezményeket.
A Hejőmenti Termelőszövetkezet - amely működésének megindulásakor teljes mértékben mezőgazdasági tevékenységet folytatott - funkciója jelentősen megváltozott. A hagyományos növénytermesztő tevékenység kiegészítéseként a tsz tulajdonában lévő kavicsbánya kitermelését folytatják. Mintegy harminc Hejőkeresztúri lakost foglalkoztatnak. A falu határában található Debreceni-tó kavicsbányájának koncessziós joga a Lasselsberger Holding Kavicstermelő és Értékesítő Kft. nevű külföldi cég tulajdonában van. A vállalat kezdetben foglalkoztatott helyi lakosokat is, ma már csak egy-két ember képviseli őket.
A 13 kiskereskedelmi üzlet mellett 10 Bt. és 8 Kft. biztosít munkalehetőséget a község lakói számára. Ezek közül is jelentős a Verimpex Bt., amely a feldolgozóipart képviseli a faluban - olajsajtolással foglalkozik.
A kereső népesség további része ingázásra kényszerül a helyi munkalehetőségek hiánya miatt. Az ingázók számának növekedését két jelenség befolyásolta számottevően. Az erőltetett tsz szervezés és a kötelező beszolgáltatás miatt egyre több mezőgazdasági dolgozó idegenedett el a földjétől. A növekvő népességet már nem tudta eltartani a mezőgazdaság, így a szocialista átalakulással járó iparosítás eredményeképpen létrejött új ipari centrumok és ezek agglomerációinak a felesleges falusi munkaerőt felszívó hatása erőteljesen érződött a községekben.
Ezt Hejőkeresztúr kedvező elhelyezkedése is segítette, hiszen majdnem azonos távolságra van Miskolctól és Tiszaújvárostól, vagyis a borsod megyei nehézipar két jelentős központjától. 1960-ban az aktív korú népesség 24%-át képviselték az ipari ingázók. Azóta az ingázás, a bejárás stabil életformává vált, amelynek előnyei és hátrányai egyaránt vannak. A közlekedés fejlődése megkönnyítette a lakó- és munkahely közötti napi ingázást. Jelenleg a 656 fős aktív korú lakosságból 100-120 fő ingázik a vasúti vagy közúti közlekedés segítségével a két városba, ahol elsősorban ipari és közalkalmazotti álláslehetőségeket találnak.
A községben 1939-ben már három kereskedés és két italmérő működött. Ezek mellett hét önálló kisiparos is tevékenykedett: 3 cipész, 2 kovács, 1 ács és 1 mészáros. 1958-ban négy magánkisiparost tartottak nyilván: 1 fodrászt, 1 kőművest és 2 szabót. 1970-ben jelentős társadalmi munka igénybevételével újabb ital- és vegyesboltot építettek, így ekkor már 7 bolt, 2 vendéglátóegység és 7 kisiparos volt a faluban. A forgalomtól függően hol megszüntek, hol újabb üzletek létesültek. Jelenleg 13 üzlet van, melyből 7 élelmiszerbolt 6 pedig vendéglátóhely. A lakosság igényeit megfelelően látja el.

 
Rendezési terv

 

Cheap cialis 10mg online with overnight. Buy brand cialis 20mg online without rx.